Hinnyeföld

Ez a szócikk építés alatt áll Ez a szócikk most épül, vagy nagyobb átalakítás zajlik rajta. A szerkesztések ütközésének elkerülése érdekében addig ne nyúlj bele.

Első Hinnyeföldi Köztársaság 87-189
Zászló	Címer
Térkép
Társadalom
Főváros	Hinnyeváros
Hivatalos nyelvek	hinnyeföldi
Pénznem	Hinnyeföldi Rugó
Nemzeti Ünnepek	február 6. (Nemzeti Bajusz-ünnep) május 1. (Majális) június 13. (Búcsú) augusztus 26. (Böllérverseny) október 7. (Országos Sörfesztivál)
Politika
Államforma	Köztársaság
Vezetők	Miniszterelnök
Törvényhozó hatalom	Parlament
Végrehajtói hatalom	Kormány
Legfőbb bírói hatalom	Ámbitus
Földrajz
Terület (Züm II-i)	410 670 km² (87-170) 416 595 km² (170-189)
Kiterjedés	Züm II., Thetys (176-tól)
Népesség z.a. 87-ben z.a. 120-ban z.a. 150-ben z.a. 189-ben	32 433 720 fő 45 781 000 fő 79 514 000 fő 144 899 300 fő
Történelem
Alapítás	z.a. 87.
Elődállamok	Zümi Köztársaság
Megszűnés	z.a. 189.
Utódállamok	Nagy Zümi Birodalom

Hinnyeföld Züm II. egyik tartománya. Hinnyeföld a bolygó legnépesebb és a második legsűrűbben lakott tartománya. Z.a. 87-189 és 739-2460 között önálló ország volt.

Földrajza

Hinnyeföld területének legnagyobb része Züm II. egyenlítőjétől délre fekszik. Nyugatról a Pál Inka Birodalommal, északról Csisztapusztával, a Nagy-Fila-sivataggal és a Hattata Birodalommal, keletről pedig Chilivel határos. Délen végig tengerek határolják (Déli-tenger, Vedd el-tenger, Solt tenger). Hinnyeföld domborzatilag változatos képet mutat: Északon a Zümi-Alpok magas hegylánca borítja, emellett több dombság és alföldek is találhatók rajta. Folyói leginkább északról délre folynak. Legnagyobb folyója a Hinnye, ennek a partján található a tartomány fővárosa Hinnyeváros. Éghajlata a déli részeken mediterrán, északabbra közepesen száraz kontinentális, a legészakibb területeken pedig hegyvidéki. Keleten, a Solt-teneger partvidéke viszont szubtrópusi monszun éghajlatú. Hinnyeföld ásványkincsekben gazdag területei az északi részén találhatóak. A Zümi-Alpokban többféle fémet bányásznak, főleg ezüstöt, rezet, kobaltot, vasat és nióbiumot. A Nyugati-Hinnye dombságban gazdag szénlelőhelyek vannak, az Alpokalján pedig alumínium, titán és kis mennyiségű urán található. Hinnyeföld középső síkságai kiválóan alkalmasak a mezőgazdaságra, itt termelik a bolygó élelmiszerszükségletének ötödét. Legnépesebb városai: Hinnyeváros, Waffelin, Ehun Város, Lóca, Cocabanana, Kunigunda, Rézbánya és Rézangyal.

Tájai

Lipótság

A Lipót-fennsík, háttérben a Zümi-Alpok

Hinnyeföld legészakibb régiója a Lipótság, ami a zümi egyenlítőtől északra található. A Lipótság egy hatalmas, nagyjából 120×150 kilométer kiterjedésű átlagosan 1200 méteres tengerszint feletti magasságú fennsík. Éghajlata az egyenlítő közelsége ellenére hűvös, enyhén száraz. A fennsíkot leginkább fenyőerdők és hegyi rétek borítják. A Lipótság lakói a lipótiak (vagy néha csak lipótok), akik egy ősidők óta magyarul beszélő, gasztronómiájukról híres bajszos nép. A terület legfontosabb gazdasági ága a legeltetéses állattenyésztés, valamint a völgyekben a zellertermesztés.

Béla-völgy

A Béla-völgy keleti oldala

A Lipót-fennsíktól keletre húzódik a Béla folyó völgye, ami Hinnyeföld határát jelenti. Éghajlata száraz és meleg. A folyó közvetlen közelében dús növényzet van, és öntözéses gazdálkodás folyik, ám a folyótól távolabbi területek félsivatagosak. A Béla völgyétől pár kilométerre keletre kezdődik a Nagy-Fila-sivatag.

Zümi-Alpok

A Zümi-Alpok

A Zümi-Alpok, Züm II. második legnagyobb kiterjedésű hegylánca szinte teljes egészében Hinnyeföldön található. A hegység fővonulata északnyugatról délkelet, majd kelet felé halad az egyenlítőtől délre. A Zümi-Alpok legmagasabb csúcsai 3500 méter magasak. A hegység ásványkincsekben gazdag, többféle fémet is bányásznak itt, például ezüstöt, nióbiumot, vasat és rezet. A hegységben erednek a térség nagyobb folyói, mint a Hinnye, vagy a Negró. A hegység növényzete a legtöbb helyen hegyvidéki, de néhány délnyugati völgyében trópusi köderdők vannak.

Alpokalja

Az Alpokalja a Zümi-Alpok délkeleti, alacsonyabb nyúlványa. Déli része monszun éghajlatú, északi oldala viszont teljesen száraz, sivatagos terület. Az Alpokalja gazdag nyersanyagokban, főleg az alumínium és titán készletei, de említésre méltó mennyiségű uránérccel is rendelkezik. Az Alpokalja kelet felé egészen a Bakos folyóig elnyúlik, nyugaton pedig a Keleti-Hinnye-dombságnál ér véget.

Hinnyeföldi-medence

Szántóföldek Közép-Hinnyeföldön

A Hinnyeföldi-medence a tartomány központi részén elterülő nagy kiterjedésű, átlagosan 100 méter magasságú síkvidék. A medencét nyugatról a Nyugati-Hinnye-dombság, északról a Zümi-Alpok, keletről a Keleti-Hinnye-dombság, délről pedig a Délvidék dombságai határolják. A terület kiváló minőségű talaja a bolygó egyik legfontosabb élelmiszertermelőjévé tette. Itt található az ország fővárosa Hinnyeváros és több fontosabb iparváros, emellett itt él Hinnyeföld népességének kétharmada. A medence kellemesen meleg, közepesen csapadékos éghajlatú.

Délvidék

Délvidék

Délvidék Hinnyeföld legdélebbi régiója, tulajdonképpen a tengerpart és az azt övező dombvidék. Délvidék éghajlata mediterrán, domborzata változatos: több dombság és néhány kisebb hegység, emellett rengeteg sziget és öböl található itt. Délvidék gazdasága a turizmuson, tengeri kereskedelmen és halászaton alapul. Több nagyváros is van itt, mint Waffelin kikötő-, és Jaffa üdülőváros.

Keletvég

Keletvég Hinnyeföld legkeletibb régiója, a Solt-tenger és az Alpokalja közt elterülő síkság. Keletvég éghajlata szubtrópusi monszun, ami miatt nyáron nagyon csapadékos, télen viszont alig hullik némi eső. A tájegység sok bővizű folyóval rendelkezik, talaja viszonylag jó minőségű. Keletvéget jelentős mutu népesség lakja.

Történelme

Kialakulása

A Nagy Kataklizma után létrejött Züm II. bolygó kezdetben a legtöbb helyen nagyon forró és geológiailag aktív volt. A bolygó túlélőinek állandóan menekülniük kellett a vulkánkitörésektől és földcsuszamlásoktól, valamint ásott gyökerekkel táplálkoztak. Csak néhány hely volt alkalmas emberek letelepedésére, ezek között volt a Hinnyeföldi-medence. Az itt letelepült zümi és magyar népek el voltak zárva a többi civilizációtól, így kialakult egy egységes hinnyeföldi etnikum. Z.a. 19-ben alapították az első városaikat, köztük a későbbi fővárost, Hinnyevárost. A 20-as évekre Züm II. szinte teljesen kihűlt és lenyugodott, ekkor kezdődtek meg a felfedezőutak. Z.a. 25-ben a Zümi Köztársasággal felfedezték egymást, és Hinnyeföld csatlakozott Zümhöz, de kiváltságokat kapott. Ezek után fellendült a kereskedelem és Hinnyeföld a bolygó leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő régiójává vált. Az 50-60-as években a Zümi Köztársaság fokozatosan megfosztotta az országot a kiváltságoktól, így betiltotta a Hinnyeföldi nemzeti hadsereget, megemelte az adókat és centralizálta az oktatást. Emiatt általános elégedetlenség lett úrrá Hinnyeföldön, amit még fokozott az, hogy egy csomó mutu betelepült az országba és mindent elloptak ami mozdítható volt (sőt még azt is ami nem). Eközben néhány politikus hangoztatni kezdte azt a nézetet, miszerint el kéne szakadni a Zümi Köztársaságtól és ki kéne tiltani a mutukat az országból. Ezen sokan felháborodtak és rasszizmusnak nevezték (főleg azok, akik eddig nem is hallottak a mutukról), de a lakosság többsége támogatta az ötletet. A Zümi Köztársaság vezetői hamis híreket kezdtek el terjeszteni ezekről a politikusokról a bulvárlapokban, hogy nevetségessé tegyék őket, ennek ellenére egyre többen akarták Hinnyeföld függetlenségét. Z.a. 73-ban országszerte tüntetések és sztrájkok voltak, nem jártak a vonatok és még az erőművek is leálltak. A Zümi Köztársaság az adók csökkentésével próbálta megoldani a helyzetet, de ehhez nem volt elég pénz, ezért csökkentették a dolgozók fizetését. Mivel ennek a lépésnek semmi értelme nem volt és a stressz miatt kihullott a haja, Züm elnöke lemondott, a helyére pedig egy sokkal harciasabb politikát folytató elnököt választottak. Eközben Hinnyeföldön is egyre nagyobb volt a széthúzás. Z.a. 74 április 8-án egy zümi polgár egy féltéglával betörte egy hinnyeföldi pékség kirakatát, ami miatt végképp elfogyott a hinnyeföldiek türelme és kitört a Hinnyeföldi Szabadságharc.

Első Hinnyeföld

Három éven át tartottak a harcok szárazföldön, tengeren, sőt még az űrben is, de végül a hinnyeföldiek győztek és aláírták a függetlenségi nyilatkozatot. Az ország ezután békésen fejlődött és létrehozott néhány kisebb kolóniát Züm I.-en. Z.a. 125-ben Fanszia Olszággal és a Pál Inka Birodalommal létrehozta a Konyaki Ligát, amelyhez később a Jó Helyi Birodalom is csatlakozott. A kezdetben főleg alkoholkereskedelemre épülő szövetség katonai szövetséggé vált, amikor 142-ben kitört a III. Nagy Háború. Hinnyeföld komoly haderőkkel támogatta a fansziákat és néhány támadást ő maga is indított a Züm I.-en lévő területeiről. Azonban ez az erő kevés volt a Nagy Zümi Birodalom ellen és a flotta hatalmas veszteségeket szenvedett (nagyjából 150 rájahajó pusztult el). Eközben a kormány népszerűsége csökkent és 147-ben Puller Miska tábornok államcsínyt hajt végre és magához ragadja a hatalmat, valamint a saját embereit ülteti a parlamentbe. Az új kormány sürgette a háborúból való kilépést. 147-ben Hinnyeföld kezére kerül egy üzenet, amiből kiderül, hogy a porosok a Nagy Zümi Birodalommal összefogva háborút terveznek a Konyaki Liga ellen. Ezt megtudva azonnal visszarendelték az összes katonát és a megmaradt rájahajókat, így magára hagyva Fanszia Olszágot. 153-ban, a Birodalom már Fanszia Olszágot ostromolta, és a fansziák kétségbeesett könyörgésére Hinnyeföld nagylelkűen küldött 35 rájahajót. Ám ez már csak időhúzásra volt elég, és 154-ben Fanszia Olszág leteszi a fegyvert, Hinnyeföld pedig békeszerződést köt a Nagy Zümi Birodalommal, ami értelmében a Birodalom jelképes összegért (100 zümi dollárért) felvásárolja Hinnyeföld Züm I-en lévő városait. Az ország ezek után is támogatta titokban a fansziákat, de nyílt konfliktusokba nem keveredett. Az új kormány sokkal több pénzt költ a hadseregre és a propagandára és teljesen átszervezte a közigazgatást. Ezekben az időkben az ország népessége is megugrott, de az életszínvonal valamelyest csökkent. A kormány a népszerűségét az adók csökkentésével és katonai parádékkal növelte. 158-ban Hinnyeföld kolinizál egy exobolygót, Thetyst. A bolygóra sok telepest költöztettek a túlnépesedés miatt és a földek árulásából rengeteg bevétele származott az országnak. 162-ben Hinnyeföld támogatásával a fansziák lázadást indítanak a Nagy Zümi Birodalom ellen, de Hinnyeföld lebukik és kitör a Hinnyeföldi háború. A hinnyeföldiek hamar elvesztették erőfölényüket, amikor a Birodalom elfoglalta Fanszia Olszágot, majd hosszab harc után a hinnyeföldi gyarmatokat is. Ezután a háború az űrbe tolódott ki, majd később, amikor a Zümi Monarchikus Köztársaság Züm II.-i része beleolvadt a Birodalomba, már ott is zajlottak a harcok. 163-ban, amikor már reménytelen volt a helyzet, a hinnyeföldi vezetők készítettek egy nagyszabású tervet, és a rájahajók terveivel együtt kicsempészték a Hattata Birodalomba és a Pál Inka Birodalomba. 163 szeptember 8-án a Nagy Zümi Birodalom beveszi Hinnyeföldet, hinnyeföldi ügynökök meggyilkolják a hattata uralkodót és létrehozzák a Konföderációt.

Társadalom és civilizáció

Népesség

Hinnyeföld népességének körülbelül 75%-a hinnyeföldi, 15%-a zümi, 8%-a mutu és 2%-a egyéb népcsoporthoz tartozik. Az ország lakossága a Hinnyeföldi Szabadságharc végén 26 millió fő volt, ami a 200-as évekig végig növekedett, maximuma 145 millió volt. A társadalomra általánosan jellemző, hogy mindenki utálja a mutukat, a mutuk pedig mindent ellopnak.

Nyelv

A hinnyeföldön élő emberek legnagyobb része (80-90%) hinnyeföldi nyelven beszél és ezen a nyelven hallgat is. A nyelv z.a. 10-40 között alakult ki a bolygó többi népétől elzárva élő hinnyeföldiek közt. A hinnyeföldi nyelv nagyon hasonlít a magyarra, de sok helyi szóval töltötték fel és nyelvtanilag is különbözik egy kicsit (pl. j helyett mindenhol ly-t használnak, kivéve a ejj-haj, hejj és az ihaj-csuhaj szóban).

Hinnyeföldi szavak és kifejezések

• Ehun = itt
• Lóca = bármilyen ülőalkalmatosság, ami nem a föld
• Hejj, aszt a betyármindenségit, hogy a rézfánfütyülő rézangyalnak a komótos kandallója vinné el a kutyafáját meg a máját! = ó, a francba
• Illaberek nádakerek = viszlát
• Hinnye = bármi lehet, szövegkörnyezettől függ
• Hínnye = A szentségit = Az istenit = a terem búráját!
• Szárnyas Rettenet = rájahajó
• Vasturul = csillagromboló (csak egy ideig használták)
• Vasparipa = vonat
• Élet vize = pálinka
• Pörzsölő = lézerpuska
• Körék = kerék
• Vöréb = veréb
• Disznaly = disznó
• Varnyú = bármilyen nagy fekete madár
• Ejj-haj = hű
• Ihaj-csuhaj = sajátos kifejezés, boldogságot kifejező és nyomatékszó egyben

Államszervezet és közigazgatás

Törvényhozás és igazságszolgáltatás

Hinnyeföldön a törvényeket a parlament hozza, a parlamenti képviselőket mindig a szilveszteri buli utáni falugyűlésen választják. Az igazságszolgáltatást a központi és helyi bíróságok, a falubírók, valamint néha az országot álruhában járó miniszterelnökök gyakorolják. A büntetéseknek három fajtáját különböztetik meg: a megrovást, elzárást, és fizikai büntetéseket. A megrovásnak három fokozata van: az ejnye-bejnye, az irgum-burgum és az ihaj-csuhaj. Ezek csak szóbeli büntetések, viszont az illetőt, aki megrovásban részesült, azt a későbbiekben súlyosabban büntetik. A fizikai büntetések kitalálásánál nagyon kreatívak voltak a hinnyeföldiek: több mint 50 féle büntetés van a féllábon ugrálástól a kukoricán térdelésen és botozáson keresztül a kalodába zárásig. A kalodába zárás volt a legsúlyosabb fizikai büntetés, mert az így büntetettek ki voltak téve a járókelők haragjának. A járókelők gyakran trágyával, vagy sörös üvegekkel dobálták őket, néha össze is graffitizték őket. Az elzárás leggyakoribb fajtája a munkatábor volt. A munkatáborok egy nagy szántóföld, vagy szőlő szélén felállított sátortábor volt, ahol a raboknak minden nap kapálniuk, vagy szántaniuk kellett. Étkezéseik egy szelet kenyérből és egy fél vöröshagymából álltak, de ünnepnapokon kaptak egy szelet szalonnát is. A munkatáborok olyan hatásosnak bizonyultak, hogy pár év alatt a legelvetemültebb tömeggyilkos is békés földművessé vált.

Hadsereg és rendvédelem

Hinnyeföldön a rendvédelmi, katasztrófavédelmi, valamint hadviselési feladatokat a Hinnyeföldi Nemzeti Gárda, vagy röviden a Gárda létja el. Emellett van egy másik fegyveres csoport, a Garabonciások, egy titkosrendőrséget és elit alakulatokat tömörítő szervezet. Hinnyeföldön békeidőben soha nem volt sorkötelezettség, de a katonai pálya a magas fizetés miatt sokakat vonzott. Habár az ország jól védhető helyen van, a határok közelében több erődítményt is létrehoztak.