|
|
| Züm II. | |
| Kép | Elhelyezkedés |
|---|---|
|
|
| Térkép | |
| |
| Elhelyezkedés | |
| Galaxis | Snickers |
| Központi csillag | Nap |
| Galaktikus koordináták | W;0 |
| Átlagos keringési távolság | 143 540 000 km |
| Keringési idő | 361 nap |
| Holdak | Szemétgolyó |
| Fizikai adatok | |
| Átmérő | 1528 km |
| Felszín területe | 7 334 940 km² |
| Sűrűség | 40,9 g/cm³ |
| Gravitáció | 0,89 g |
| Forgásidő | 22,8 óra |
| Tengelyferdeség | 17° |
| Atmoszféra | |
| Összetétel | 64% nitrogén 27% oxigén 6% xenon 1,8% argon 0,17% neon 0,03% szén-dioxid 0,01% dinitrogén-oxid 0,0008% metán 0,0001% ammónia |
| Légnyomás | 92 kPa |
| Felszíni hőmérséklet | -32 °C (min.) 16 °C (átl.) 51 °C (max.) |
| Társadalom | |
| Fajok | Emberek Minusculák (nyomokban) |
| Népesség z.a. 2-ben z.a. 50-ben z.a. 150-ben z.a. 500-ban z.a. 1000-ben |
965 000 fő 58 250 000 fő 186 000 000 fő 499 780 000 fő 521 800 000 fő |
| Legnagyobb városok | Hinnyeváros Züm City Öttusa Batáta City Rauch City Tele Port Feles Waffelin Guszt |
| Főbb exportcikkek | elektronikai termékek lézertechnikai termékek fegyverek luxuscikkek |
Züm II. Naprendszerünkben a Naptól számított negyedik bolygó a Merkúr, a Vénusz és Züm I. után. Naprenszerünk egyik legkisebb bolygólya, mindössze 984 km-es átmérővel rendelkezik. A felszíni gravitációja hasonló a Földihez, ennek nagyon nagy sűrűsége az oka. A bolygó a Nagy Kataklizma során keletkezett z.a. 2-ben. Kis mérete miatt nagyon hamar lehűlt, és z.a. 23-ban már létrehozták az első városát, Züm City-t. A bolygó a zümi nép egyik otthona, valamint az emberiség egyik központja, olyan nagy birodalmak alapultak itt, mint a Zümi Köztársaság, Hinnyeföld, vagy a Konföderáció.
Földrajza[]
Kialakulása[]
Züm II. a Nagy Kataklizma során a Földből kiszakadó törmelékekből keletkezett. A bolygót alkotó kőzetek jórészt az észak-európai, valamint a kanadai földkéregből és a köpeny felső részéből származnak. A Földből Züm területei is kiszakadtak, majd beépültek a bolygóba, és a lakói nagy része csodával határos módon túlélte az egészet. A becsapódás hőjétől rengeteg víz elpárolgott és a Föld légkörének egy részével együtt Züm II. vonzásába került, majd kikondenzálódott, ez alkotja a bolygó óceánjait. Züm II-be a becsapódott hatalmas reptoid űrhajó egyes darabjai is beépültek, így olyan elemek is megtalálhatók a bolygón, amelyek a Földön egyébként nem fordultak elő. A törmelékek Nap körüli pályára álltak, és körülbelül három év alatt teljesen összeálltak. Ekkor mentek végbe a bolygó felszínformáló folyamatai, hatalmas hegységek emelkedtek ki, mély árkok nyíltak és a folyamatos esőzések hordalékkal töltötték fel a mélyedéseket. A hegységel egy speciális típusa az ún. "összegányolt hegységek", amelyek egymásra épült különböző méretű és összetételű sziklákból áll, amelyek közt hatalmas üregek, barlangok vannak. Az eredeti földi növényvilág nagy része eltemetődött és szénégetéshez hasonló folyamat során átalakultak szénné és úgynevezett széngázzá, amiből rengeteg felgyülemlett az összegányolt hegységek üregeiben. A bolygó 20 év alatt majdnem teljesen kihűlt, egyedül a Solt-tenger környéke maradt geológiailag aktív.
Domborzat[]
A bolygó felszínének megközelítőleg kétharmadát alkotják szárazföldek. Ezeknek kb. 90%-a egy hatalmas tömbbe csoportosul, ami kelet-nyugati irányban átéri az egész bolygót. A szuperkontinensen kívül több sziget is található, ezek közül a legnagyobb a néha kontinensnek számított Enopeya Gran Isla de la Surena. A szárazföldeket nagy részben síkságok, fennsíkok és dombságok borítják, a hegységek viszonylag ritkák. Hegységeinek többsége hirtelen kiemelkedéssel, vagy gyűrődéssel keletkezett. Legnagyobb hegységei a Keleti-hegység, a Trabant-hegység, a Yeti-hegység, a Zümi-Alpok és a Köd-hegység, de ezeken kívül több másik hegység is található a bolygón. Züm II. síkságainak egy része vékony talajtakaróval fedett ősmasszívum (pl. Csisztapuszta), vagy tengerparti síkság, de nagyrészt folyók által feltöltött medencék. A bolygó keletkezésekor a sűrűségkülönbségek miatt egyes területek jobban kiemelkedtek, ilyen például a Nagy-Fila-sivatag fennsíkja, a Lipót-fennsík, vagy a Hattata-fennsík.
Ásványkincsek[]
Züm II. kis mérete ellenére ásványkincsekben gazdag, ez annak is köszönhető, hogy kialakulása során a Föld mélyebb rétegei is felszínre kerültek. Fémek közül legfontosabbak az arany, ezüst, melyek legnagyobb mennyiségben a Keleti-hegységben és a Köd-hegységben fordulnak elő, de jelentősebb készletek vannak a Yeti-hegységben is. A Keleti-hegységben eredő folyók magukkal hordják az aranyat, így ezekben és a Bakos alsóbb szakaszain lehetséges az aranymosás. A bolygón rengeteg vas is található, ezt főként a Vas-hegységben és a Zümi-Alpok nyugati részein bányásszák. A Zümi-Alpok komolyabb mennyiségű rezet és nióbiumot is rejt magában. Az Alpokalján bauxitot és titánt és vanádiumot, Beszar-Ábia hegyeiben pedig vasat, bauxitot és kobaltot bányásznak. A Nagy-Fila-sivatagban bórt, és mióta az Üveg-sivatag nemzeti park lett, kvarchomokot bányásznak. A bolygó jelentős szénkészlettel rendelkezik, ezekhez gyakran (főleg az összegányolt hegységekben) gázmezők is tartoznak, ami főleg hidrogént és szén-monoxidot tartalmaz. Züm II. mindössze néhány kisebb olajmezővel rendelkezik, ezek a Hering-tengerben, Coulombia partjai közelében, és Tóvidéken találhatóak.
Vízrajz[]
Züm II. felszínének kicsit több mint harmadát borítja víz. A bolygó állóvizeinek legnagyobb része a Nagy-óceánban található, ami a bolygónak közel negyedét foglalja el. Az óceánon kívül több nagyobb tenger is található a bolygón, például a Hering-tenger, a Vedd el-tenger, a Rossz-tenger, vagy a Solt-tenger. A tengerek sótartalma érdekes módon jóval alacsonyabb a Föld óceánjainál, kivéve a Solt-tengert, ahol a magas párolgási szint és a többi tengertől való elzártság miatt nagyon magas a só koncentrációja. A bolygónak több tava is van, a legnagyobb közülük a Zümi-tó, ami több tengernél is nagyobb. A tavak nagy része Tóvidéken található. Züm II. legnagyobb folyói a Bakos, a Kapa, a Kondoros, a Béla és a Negró.
Légkör[]
A bolygó légköre, a kisebb gravitációnak köszönhetően nagyjából fele olyan vastag, mint a Föld légköre, de a rétegződése hasonló ahhoz. Annak ellenére, hogy Züm II. légköre a Föld légköréből származik, összetétele jelentősen eltér attól, ami a kialakulásokor fellépő nagy hő és a komplex geológiai folyamatok végbemenetelével magyarázható. A bolygó légköre 64%-ban tartalmaz nitrogént, és 27%-ban oxigént. A magas oxigéntartalom miatt Züm II-őn erősebb lánggal és magasabb hővel égnek a tüzek, valamint a növények több antioxidánst tartalmaznak. A levegő emellett 6%-ban xenont tartalmaz, ettől a viszonylag vékony légkör légnyomása közel megegyezik a Föld légkörének légnyomásával.
Éghajlat[]
Züm II. felszínének megközelítőleg harmadát borítják tengerek és óceánok, emiatt éghajlata valamivel szárazabb a földinél, és a naphoz való közelsége miatt egy kicsit melegebb is annál. A bolygó kis mérete miatt az éghajlat jóval kiegyenlítettebb, nincsenek akkora szélsőségek a sarki és egyenlítői területeken. Mivel a bolygó retrográd (azaz ellentétes irányban forog, mint a Föld) a szélrendszer is meg van fordulva, például a passzát keleti irányba fúj, nem nyugatiba.
Közigazgatása[]
A Bolygót természetföldrajzi és népesség-gazdasági szempontokból az alábbi régiókra lehet felosztani:
| * Csisztapuszta | * Tóvidék | * Beszar-Ábia | * Chili |
| * Coulombia | * Pál Inkaföld | * Hinnyeföld | * Nagy-Fila-sivatag |
| * Magasföld | * Enopeya Gran Isla de la Surena | * Fingusztán | * Északi Területek |
| * Kapaföld | * Szigetvilág | * Bakosvölgy |
 |
| Züm II. közigazgatása a Nagy Zümi Birodalom idején |
Galéria[]
